Itt van ugye a Hortobágyi-, az Aggteleki-, a Bükki-, a Körös-Maros-, a Kiskunsági-, a Duna-Ipoly-, a Duna-Dráva, a Balaton-felvidéki és a Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti Park. Akárhogy számolom, ez csak kilenc! Vagy esetleg már a tárcánál sem veszik egybe az oly sok vihart kavaró legnyugatabbra fekvő két területet? Már a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztériumnál is fogalomzavarok lépnek fel a témában? Ugyanis – ezzel már sokat foglalkoztunk - a 346/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága 2007. február 1-től beolvadt a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságba. Ha már a minisztériumban nem tudják kezelni ezt a páratlan, és heves ellenállásokat keltő döntést, akkor úgy hiszem, ez egy újabb példa arra, hogy több kárt okozott az összevonás, mint amennyit akár a legkritikusabbak is gondolni mertek. Magyarán szólva többet árt, mint használ… Azt hiszem, valóban egyre komolyabban kell, hogy KÖVETELJÜK AZ ÖNÁLLÓ ÉS FÜGGETLEN ŐRSÉGI NEMZETI PARK VISSZAÁLLÍTÁSÁT!!!
(Szent Korona Rádió - Gribek Dániel)

Ez azt jelenti, hogy az ország területének, mintegy 11 százaléka áll majd valamilyen fokú védettség alatt - mondta Haraszthy László a Bükki Nemzeti Park fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A fejlődést mutatja, hogy három évtizede még csak 3 nemzeti park működött Magyarországon a jelenlegi 10-el szemben - tette hozzá.
A szakállamtitkár a továbbiakban reménykeltőnek ítélte a természetvédelem fejlesztési lehetőségeit a következő időszakban. Közlése szerint ugyanis, amíg az elmúlt négy évben 3.4 - 4 milliárd forintnyi uniós pályázati forrást tudott felhasználni az ágazat, a következő esztendőkben évi 6 milliárd forintnyi közösségi forrással számolnak. Ehhez járul még a nemzeti parkok hazai költségvetési támogatása, ami a saját bevételekkel együtt 5-6 milliárd forint évente - mondta Haraszthy László.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a nemzeti park 40 ezer hektáros területén túl további 100 ezer hektáron lát el
természetvédelmi feladatokat. Hegyvidéken és alföldi jellegű füves pusztákon egyaránt - mondta az ünnepségen az igazgatóság vezetője. Az elmúlt 30 év eredményeit ismertetve Duska József hangsúlyozta, hogy feltárták a fokozottan védett növények és állatok élőhelyeit, illetve sikeres fajvédelmi, fajmegőrzési programokat folytattak.
Példaként említette, hogy az alpesi gőte megóvása érdekében 50 élőhelyet alakítottak ki. 1987. és 1991. között az uhu védelmi program keretében 128 baglyot telepítettek vissza a területre és 24 ürgetelepítési akciót hajtottak végre. Utóbbi azért különösen fontos, mert az ürge a nagytestű ragadozó madarak, a parlagi sas és a kerecsensólyom egyik legfontosabb tápláléka. Ez utóbbi madarak szaporítása is sikeres volt; a korábbi 3 parlagi sas párhoz képest ma 37 pár él az igazgatóság területén. Ugyancsak bővül a kerecsensólyom állomány. Miközben 1977-ben csak 3 pár sólyomról tudtak ma 38 párt ismernek a területen. Ugyanakkor, a Bükki Nemzeti Parkból származó törzsállomány szaporodásának köszönhetően, 10 év alatt 1088 fióka kirepülését regisztrálták országszerte.
(Greenfo)