A szomolyai kaptárkövek legértékesebb része, az úgynevezett Királykő károsodott azzal, hogy valaki baltával faragta bele a nevét. Guczi István Szomolya polgármestere sejti, hogy kik lehettek: az elmúlt időszakban közmunkások dolgoztak a kaptárkövek körül. Rajtuk kívül, csak turisták járnak a településtől egy kilométerre, nem könnyen megközelíthető helyen, róluk viszont nem feltételez ilyen vandalizmust.

Az önkormányzat feljelentést tett, a rendőrség viszont, nem nyomoz. Az elutasításban az szerepel, hogy nincs olyan jogszabály, ami alapján eljárást indíthatnának, természetkárosításról ugyanis nem lehet beszélni.

A polgármester elmondta, a kaptárkövek olyan kövek, amelyekbe valaha 100-150 darab 30-40 centi magas fülkét vájtak. Vannak, akik szerint a kelták, mások szerint a honfoglaláskor itt élt népek. Vagyis ha úgy vesszük, az épített környezethez tartoznak. Az viszont tény, a kaptárköveket 1960-ban szigorúan védett természeti kinccsé nyilvánították, a területet, amelyen állnak, a Bükki Nemzeti Park részéve tették.

Ludányi Csaba, a Bükki Nemzeti Park tájvédelmi referense szerint a védetté nyilvánítási határozat is kimondja, hogy a kaptárköveket károsítani, szigorúan tilos. Ezek a bevésetek pedig, mindenképpen kárnak minősülnek.

Azt viszont egyelőre nem tudta megmondani, mekkora a kár. Ha indul eljárás, a nemzeti park szakértőként elvégzi a kárfelmérést. A szakember szerint a kő rendbetétele nem lesz könnyű. A riolittufa kőzetnek a felső, sötét rétege több mint száz év alatt alakult ki. Ez a felső réteg védi a követ a szétmállástól. A sérülés olyan mély - másfél-két centi -, hogy nem biztos, el lehet úgy távolítani, hogy az alatta lévő puhább rétegek ne málljanak szét.

A kövekbe bevésett nevek alapján a faluban megtalálták a baltával faragó férfit, aki elismerte, ittasan a barátja unszolására véste bele a nevüket a kőbe. Horváth Attila azt mondta, fel sem merült benne, hogy ezzel kárt tesz.

Az önkormányzat a rendőrségi elutasítás miatt az ügyészséghez fordult, választ egyelőre nem kaptak.

(FH)