Nemzeti parkot akarnak a zempléniek
Önálló zempléni nemzeti park megalakítását szorgalmazták a táj megóvása érdekében a civilszervezetek képviselői a Válaszúton térségünk című sátoraljaújhelyi konferencián kedden, amelyen részt vett Sólyom László köztársasági elnök is.
A Zöld Kapcsolat Egyesület, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gömör-tornai csoportja által szervezett konferencia célja, hogy felmérje a Zemplén és a Bodrogköz természet- és környezetvédelmi állapotát, és meghatározza azokat a prioritásokat, amelyeket civilszervezetek szeretnének képviselni - mondta Takács András, a Zöld Kapcsolat Egyesület képviselője az MTI-nek a megnyitó előtt.
Közlése szerint kívánatos lenne a környezet- és természetvédelmet összekapcsolni a vidékfejlesztéssel, a munkahelyteremtéssel.
Szeretnénk előkészíteni az önálló Zempléni Nemzeti Parknak a szakmai koncepcióját, a park a Zemplén és a Bodrogköz területén létesülne - tette hozzá.
Bihari Zoltán, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség elnöke szintén a konferencia előtt az MTI-nek azt mondta: a magyarországi nemzeti parkok átlagterülete 48 ezer hektár, a leendő zempléni a Bodrog, a Hernád és a szlovák határ által bezárt háromszögben létesülne, ahol jelenleg már 40 ezer hektár a védett terület.
Központját a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzúg Tájvédelmi Körzet adná, azt szeretnénk, ha székhelye Tokajban lenne - tette hozzá, megjegyezve: az elképzelés óriási támogatottsággal bír, 103 önkormányzat és 28 borászat csatlakozott a szövetséghez.
Ez utóbbiak úgy vélik, hogy a nemzeti park többszörösére növelheti a borturizmus bevételeit, míg a önkormányzatok számára egyebek mellett azért lenne kedvező, mert nagyon sok olyan turisztikai pályázat van, amelyre csak nemzeti parkok jelentkezhetnek.
Jelenleg az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) működési területéhez tartozik ez a térség, az ANP vezetői is örülnek kezdeményezésünknek - tette hozzá.
A zárt körű szakmai konferencián - az MTI értesülései szerint - nagy hangsúlyt kapott a térségbe tervezett erőművek ügye. A környezet- és természetvédők, a világörökség részéhez tartozó Tokaj-hegyaljai borvidék szőlészei, borászai ugyanis élénken tiltakoznak a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű, a szlovákiai Tőketerebesen megépítendő széntüzelésű erőmű és az Aranyos-völgyben létesítendő szivattyús vízerőmű megépítése ellen.
Ezzel kapcsolatban F. Nagy Zsuzsa, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke a távirati irodának úgy fogalmazott: a viszonylag érintetlen természeti védett, és világörökségi területet most "bombáznak különböző fejlesztési beruházásokkal".
Az utolsónak mondható érintetlen térségünket jelentős veszély fenyegeti, a politikusoknak, döntéshozóknak "nagyon el kellene gondolkodniuk, hogy beáldozzák-e ezen csupán gazdasági és nem közérdeket szolgáló beruházások miatt a területet." - fogalmazott.
A térség adottságai kiválóan alkalmasak lehetnek a környezetkímélő, vidékfejlesztési fejlesztésekre, lenne alternatíva tehát egy tájban gondolkodó fejlesztésre - tette hozzá.
Amennyiben létrejönne az önálló nemzeti park, abban az esetben nagy mértékben nőne a helyi társadalom kontrollja - jegyezte meg Takács András.
|